Zajlanak az események. Annyi minden történt, aminek a fele nem publikus.. Van, ami vicces, van ami szánalmas. Egyszer írok egy könyvet - amit álnéven adatok ki. :)

Hol is kezdjem. Pénteken sokat voltam a gyerekkel, beragadtam velük a nappaliba, mert ott meleg volt. A radiátornak dőlve olvastam újdonsült könyvem: Veronika meg akar halni. Egyre gördülékenyebben megy az olvasás angolul. Már nem zavar, hogy a szavak felét vagy több, mint a felét nem értem. De még csak passzív szókincsbe sincs, akkor látom őket először. Higgyétek el, meg lehet szokni. Egy csepet sem hátráltatja a mű megértését mellesleg. A lényeg, hogy annyira jó kis meleg volt a radiátor, hogy nem is vettem észre, hogy megégettem a hátam. Az már csak a fürdőben tűnt fel több órával később, hogy egy tenyérnyi piros folt égtelenkedik a lapckám fölött. Na de lapoczunk. Megnyitottam az új fürdőszobámban a vizet. Mindig a nagy zuhanyrózsát használom, de ezúttal ki akartam próbálni a kicsit. Mivel nem melegszik könnyedén, megnyitottam a csapot, és rázártam a zuhanyajtót. Ebben a pillanatban a zuhanyfej elszabadult, őrülten kígyózott a hirtelen jött víznyomástól. Gondoltam majd lenyugszik a földön. De nem tette, hanem egyenesen az ajtóra célzott, fejmagasságban, a vízgőz pedig vészjóslóan csapott fel. Remek, nincs más választásom, mint szembenézni a 38 fokos szörnnyel. Megalázó látvány volt, mégis sajnáltam, hogy nem látta senki, és egyedül kellett vizet prüszkölve röhögnöm saját nyomorúságomon.

Az estémről nem írnék inkább, csak annyit, hogy ellopták a pulcsim, a kabátom, ami új volt, több ízben vesztettem el a sapkám, elhagytam a piercingem majd a telefonom, az utóbbi kettő végül meglett. De ami a legnagyobb baj a józan eszem is elhagyott aznap este.. Nem tudom meg lesz-e.

Este vigyáznom kellett a gyerekekre. Gondoltam visszamegyek később a tett színhelyére megkeresni a kabátom, de nem voltam képes. Elaludtam, de megkértem a lányokat, hogy kérdezzék meg nekem. Sajnos nem lett meg...:(

Hétfőn angolom volt, most másik tanárral. Csak tesztet csináltunk. Eddig nagyon úgy néz ki, simán meg tudnám csinálni a vizsgát. De ez túl alacsony szint, nem fogadják el egyetemre, szóval egy másikra gyúrok:) De azért örülök, hogy az egyik legjobb vagyok a csoportban. Még akkor is, ha a beszédem egy nagy kalap maciszörp. De az az igazság, hogy pszichés indokok miatt. Stresszelek, ha beszélnem kell.

Lehangol az időjárás. Ennél nem lesz jobb. Ez a nyár. Elkeserítő. Ha meleg van, örülök a napnak, és annak, hogy esetleg levehetem a kabátom egy fél órácskára..

Otthon meg nyár van. Mindig feldobott a tavasz, a meleg, a jó idő, a szaladgáló kutyák, a virágok. Itt meg hülyék, úgy csinálnak, mintha nyár lenne, de én nem dőlök be nekik.

Egész nap stresszeltem, fizikai elváltozásokat produkálva testyemben. Gratulálok magamnak... Igyekeztem egész nap elterelni a figyelmem. Délután a parkban voltam a gyerekekkel, fél 5 körül elkezdett esni, szóval haza jöttünk. De megint kisütött a nap, szóval megkértek, hadd menjünk ki délután is. Vacsi után megjött anyu. Megkértem, hadd menjünk ki egy fél órára, mert most süt a nap még, majd utána megcsinálják a házit.

Elindultunk. Vittem a kis könyvemet is, de végülis égtelen fogócskázásba fulladt. Nagyon jól eljátszottunk, produkáltam magam, hogy én vagyok Mr Tag (ők ezt használják, ha megfogtál valakit: TAG, és akkor az lesz a fogó). Szóval nagyon tetszett nekik Mr Tag, és végre nekem is elmúlt a fájdalmam, és önfeledten szaladgáltam velük. Otthon megcsinálták a házit, én futni akartam, de Linda megkért, hogy fürdessem meg őket. Valami nem stimmelt.

Felmentem megfürdettem őket. A végén idegesen bejött Linda, akkor már nyilvánvaló volt, hogy veszekedés zajlik. Megkért maradjak a külkökkel a szobában. Berontottam Cameronhoz Ailsával: "Jöttünk játszani!!!!" Ilyet sem csináltam még.. Bújócskáztunk. EGY szobában. Vicces volt, though.

Aztán mondtam, hogy megúntam, legózzunk. Legóztunk. Aztán bejött Linda, már-már sírva. "Holnap le kell ülnünk és beszélnünk, hogy fogunk itt élni ennyien."

Gyerekek eléggé elpilledtem, és ne haragudjatok égek a vágytól, hogy kicsit izguljatok a következő bejegyzésemen. Lehet, hogy nem posztolok holnap, mert nem lesz időm, de holnapután mindenképp;)