Szóval ezúton is boldog születésnapot Nyunyu! Remélem jól telt, és csaptatok valami lakomát.
Nagyon fáradt vagyok. Hosszú-hosszú idő óta az első hétvége, mikor nem mentem sehova. Így is majd összeesek. Hosszú munkanapok. Tegnap gyönyörű idő volt, jó lett volna munka után parkba menni, találkozni valakivel. De siettem haza, mert délután és este gyerekvigyázás. Sebaj, majd ma. Zuhogó esőbe léptem ki. Nem baj, azért megkérdezek pár embert, akarnak-e inni egy sört. Rájöttem, hogy alig tudok megkérdezni valakit.. Három ember.. Az új lánynak, Margónak -igen, igen, tudom, hogy ismerős a név- még nem tudom a számát, szóval már csak kettő. Ximenia valószínűleg már hazament Broxborn-ba. A cseh lány, Vendula nem ért rá.. A buszom nem jött. Eláztam. Fáradt vagyok. Sebaj.. Már nem lesz sok ilyen. Remélem. Azért nem annyira rossz, csak hiányzik a társaság már most. Főleg, hogy nem voltam hétvégén sehol.
Csütörtökön búcsúztattuk Margitot, és hozta az új lányt, aki őt váltja a családnál: Margót. Nem lesz nehéz megjegyezni a nevét. Ő is francia. Jól tud angolul, de azt hiszem már volt párszor Londonba. Még nem tudok sokmindent róla, de már elkezdtem ráakaszkodni, úgyhogy a BARÁTOM LESZ!!:D Nincs más választása!!
Beszélgettem nagyon sokat a magyar /erdélyi/ lánnyal a munkahelyen. Szerintem olyan 28-30 lehet. A párjával jött Edinburghba. Pont felmondott most. Még jövő héten lesz, aztán már nem. De cseréltünk telefonszámot, szóval a BARÁTJA LESZEK!! Nincs más választásom:D
Azt találták ki, hogy vesznek egy büfékocsit, és kürtőskalácsot fognak árulni Edinburgh egyik nagy parkjában. Ez mekkora jó!!! Nem?:) Szerintem nagyon jó ötlet.
Mióta Margó elment folyamatosan küldözget smseket. Még nem érzem, hogy nincs itt, nem vagyok szomorú tőle, nem is akarok belegondolni. Még csak pár nap.. Kiváncsi vagyok mikor esik le.
Isabellel sokat levelezünk. Azt hiszem elmondhatom, hogy velük tényleg nem azért barátkoztunk, mert nem volt más. Nagyon jó barátaim! Olyan jól esik, hogy Isa is sokat gondol rám, és hiányzok neki. Amint meglátunk/meghallunk valamit, amiről tudjuk, hogy a másik értékelné, azonnal írunk egymásnak.
Lindával nagyon sokat beszélgetek mostanában. Most már nem érzem idegennek magam a házban, mint az első héten. Ailsával nagyon jól elvagyok, igazából kis barátnők vagyunk. Cameronnal nem sok kapcsolatom van. Mindketten elvagyunk a saját dolgunkkal, és nem kívánunk többet együtt lenni, mint amennyit szükséges. Ennek ellenére tudom, hogy igenis kedvel, és én is őt, de serdül..
Tegnap ki akartam vinni a szemetet, de David azonnal átvette tőlem, hogy majd ő: 'Te dolgoztál egész nap, nekem meg szabadnapom volt.' Annyira lefáradtam, hogy csodálkozva néztem rá, hogy miért volt szabin? 'Mert szombat van...' Ohh, tényleg..
Pénteken nem sokat aludtam, mert ugye Margit búcsúbulija volt. Szóval kb 4 óra alvás után, felkeltem, megetettem a gyerekeket, amíg iskolában voltak beszéltem anyuékkal, aztán angoloztam egy csomót, elmentem értük az iskolába, Ailsával játszottam kb 2 órán keresztül, aztán elmentem velük a könyvtárba, a bevásárlóközpontba, közben majdnem fejberúgtam Cameront, mert úgy duzzogott, mint egy óvodás, mert nem kocsikáztattam a hátsófelüket, hanem sétálnia kellett a jó időben. Hál Istennek, 20 perc duzzogás után már jókedvre kerekedett, és utána már tök jó volt. Miután haza értünk, adtam nekik enni, és mackot csináltam magamnak. Aztán megint tanultam. :) Na, fasza vagyok?:)