Otthon vagyok. A padláson, de mikor kinézek, magasabb is, és a belső körre néz. Hannával játszok. Csukjuk be az ablakot, mert kimegy a macska! Az udvaron látok egy ismerőst. Menjünk le hozzá! Holnap egész nap Hannával fogok játszani. De de nemnemnem..Nem vagyok otthon.

Reggel én vittem a gyerekeket a suliba. Sima ügy volt. Itt nagyon jó idő van. Ami azt jelenti, hogy pulcsiban vagyok, de legalább süt a nap. Ha születnek majd képek, senkit ne tévesszen meg, hogy az emberek rövidnadrágban és kisszoknyában rohangálnak az utcán. Csak viccelnek.

11-kor utolsó vezetésóra. Oktatóm megkérdezte kiolvastam-e a kresz könyvet, amit adott. Hát hogyne. (Megnézegettem a képeket.) Egy ideje mentünk már a városban, mikor ránéztem az órára, és elcsodálkoztam, hogy még csak 20 perc telt el a 2 órából. Mit fogunk még csinálni?? Szerintem az oktató is így volt vele, mert meg is kérdezte, hogy van-e valami, amit gyakorolni szeretnék. Nincs. Akkor valami, amit látni? Hát persze:) Amúgy is a legnagyobb bajom a forgalommal van. Az óvárosban szeretnék kocsikázni! Úgyhogy tartott nekem egy kis városnézést. Nagyon szép. Még a töredékét se láttam. Szép zöld hegyek, látom is rajta a kirándulókat, mert tök csupasz az egész, kicsit jobbra balra (most a bal az új jobb:)), pedig a tenger. Megmutatta a fontosabb dolgokat: ahol pénzt vehetek fel, és a kocsmákat, ahol elkölthetem:)

Tegnap felhívtam a bankot. Ide fogják küldeni a számláim. Így remélhetőleg elhiszik, hogy nem vagyok bűnöző vagy mi a szösz. A postaköltséget természetesen levonják a számlámról. De most mit tegyek. Ez van. :(

Az előző babysitter írt fb-on. Aranyos volt. Megkérdezte, mi a helyzet velem. Hogy érzem magam. Mondtam, hogy jól, mindenki nagyon kedves, de a gyerekeket nem értem annyira. Mondta, hogy ezen ne aggódjak, mert vele is így volt az elején.

Linda megmutatta a ház terveit. (Ezt csak bérlik, míg felújítják a sajátjukat.) Szóval semmilyen kerti ház nincs. Pedig ti is úgy értettétek, mikor olvastátok a bemutatkozószövegüket, nem?

PAYDAY!!!:) Van már egy kis pénzem.

Gyermekeim ma úszni voltak. Mikor odaértünk kiderült, hogy nincs is úszás még ezen a héten. Mindegy. Játszottak egy kicsit a medencében, én meg beszélgettem addig Lindával. Csodálom, hogy megérti amit mondok. Nagyonnagyonnagyon gyéren beszélek. Zavar. Nem értem. Azért ennél voltam jobb is már... Ettől függetlenül már elég sok mindenről beszélgettünk. Utána pizzázni voltunk. Tele vagyok.

Nem jövök ki a gyerekekkel valami jól. A kislánnyal talán jobban. De a kisfiú.. Hát nem tudom. Néha azért érdeklődik. Ma megkérdezte, hogy szerelmes vagyok-e valakibe otthon. :) A kislánynak pedig báboztam a plüsskutyájával, és nagyon-nagyon nevetett. Szóval majd csak kialakul.