Nagyon zsúfolt hetem van. Nagymama holnap érkezik. Ráadásul úgy fogunk találkozni, hogy előtte még sohasenem, és csak mi leszünk itthon. Kínos. De biztos nagyon aranyos. Ha Lindából indulok ki, nem lesz probléma.:)

Annyit vigyáztam mostanában a gyerekekre, meg plusz dolgok, hogy Linda mondta, jövő héten mehetek szabadságra:)

Ma is azt hittem, majd délután lesz egy kis időm megírni a házimat. Hát közbejött valami, és én vittem a gyerekeket az edzésre. De sebaj. Ez a dolgom.:)

Hétfőn voltam jógán. Pár hete elkezdett járni egy apu forma pasas. Kb ugyanolyan adottságokkal. Tehát míg mi előre hajolva megfogjuk a lábujjunkat, emberünk derékszögig jut. Ezt most nem bántásból mondom. :D Csak, hogy elképzeljétek mennyi kitartás kell neki. És nagyon becsülöm, hogy eljár, örülök, hogy nem adja fel, és kíváncsian várom az eredményt.

Szerintem ezt még nem meséltem: Ailsa lánybandát akart alapítani és napokig körmölte a zeneszövegeket. Történt egyszer, hogy Cameron belelesett a papírhalmokba és hatalmas röhögésben tört ki: (most úgy rémlik, hogy ezt már leírtam, ezesetben bocsiiii). "Anya, anya ezt hallgasd meg, Ailsa ezt írta: "Please, don't leave me alone with the garden gnom!" Ami annyit tesz, légyszi, ne hagyj egyedül a kertitörpével!

Annyira megtetszett. Szerintem fantasztikus!!!:D Lovasi simán bevenné a csapatba. Azóta is szállóigeszerűen mondogatjuk barátok között.

Vasárnap átjött Caroline, mert amióta hostelben van, nem tudja használni a skypeot. Folyton megszakad, és már rég nem beszélt a barátjával. Mondtam, hogy persze jöjjön. Most úgy érzem elég közel állunk egymáshoz Caroval. Úgy érzem egyre erőltetettebbek a mondataim magyarul.  Na most ezt a szót is, hogy erőltetettebb 2 percig elemeztem, hogy de hülyén hangzik. Szerintem három órán keresztül hallgattam francia kotyogást.:) Április 23-án hagy el minket.. Szomorú. El sem tudom képzelni.

És elkezdődött.. Mindenki lassan eltávozik. Az április már eleve káosz lesz, mert 2 hét húsvéti szünet következik. Margit is megy majd Franciaországba síelni, pont mikor anyuék jönnek: április 3. Nem is fognak találkozni. Pedig olyan jó lett volna.

Linda befestette a haját. Kicsit szőkébb lett, mint szokott. Megdicsértem, hogy mennyire jól áll neki a világosabb. Gyorsan sss-t intett, aztán felnézett, amiből rájöttem, hogy David annyira nem preferálja, és még nem szúrta ki:D

Ailsa, mint már mondottam volt, néha hisztérikázik. Ma is megesett, hogy felvetésemre a parkbamenetelt illetően kikelt magából, majd előre sietett. Cameronnal egymásral néztünk. Cam: "What was that??" (Mi volt ez??) Megrántottam a vállam: "women" (nők)

Néhány hete történt, hogy Linda megígérte Davidnek, hogy elsétál a munkahelyére, majd elmennek valahova. De baromira késésben volt, és megkért, hogy vigyem el kocsival. De nehogy elmondjam Davidnek. Én felöltöztem, lementem a lépcsőn, készen állva a fuvarra. Ő még fel alá rohangált: "5 perc!!" Visszamentem a szobámba. Leültem még 5 percre. Megint felvettem a kabátom, és odasorakoztam az ajtóhoz. "Jajj, bocs, még mindig nem vagyok kész. Majd szólok, jó?:D" Elkezdtünk nevetni, hogy most olyanok voltunk, mint a házaspárok. "Mikor már azt hiszem, hogy készen vagy, elindulok az ajtóhoz, és akkor rájövök, hogy még mindig nem. Akkor leülök egy kicsit, várok, majd mikor már a cipőd veszed, tényleg úgy gondolom elindulhatunk, de te csak akkor kezded rúzsozni a szád, én ekkor újra visszaülök és elkezdek olvasni egy újságot. Ekkor meg rámordítasz, hogy mit csinálok, hát indulnánk. Ígyis késésben vagyunk." Persze ez a párbeszéd nem zajlott le..

Elbúcsúzok, majd jelentkezek. Addig is: Please, don't leave me alone with the garden gnom!!!!!