283. nap - Island of Skye
2012. május 23. írta: Dorothy2

283. nap - Island of Skye

Hajnalok hajnala van, de nem tudok aludni. 4 körül kimentem pisilni, és annyira világos van, hogy a szervezetem megzavaradott, bedurcizott, és nem hajlandó visszaaludni. Mégilyet. Feladtam. Bekapcsoltam a gépet. Akkor meg már blogolhatnék is. Nemdebár?

Szombaton reggel minden terv nélkül belevágtunk a nagy utazásba. Isabel az utolsó pillanatban lemondta, így hárman maradtunk: Marcus, Maguerite és én. Nagyon jó, egy párral kell utaznom. Ambivalens érzések fogtak el. Nem az a fajta pár, akik megállás nélkül smárolnak én meg nem tudom hova nézzek, de azért mégiscsak pár, akik mostanában nem sok időt töltöttek együtt és kell az intimitás. No de sebaj, ez van, ezt kell szeretni, szóval azért mégis lelkesedéssel vágtunk neki az ismeretlennek.

Első terv: Aberdeen. Na ez az első 10 percben megváltozott. Menjünk inkább először Skye nevű szigetre. Let's go! Egy órás út után megálltunk, mert azt hittem Perth egy szép hely. NEM AZ! Nem is randa, de semmi különös. Ott ettünk valamit, meg sétágattunk, aztán folytattuk utunkat. Én vezettem, nagy magabiztossággal, nem volt semmi gond. Néha megálltunk. Mikor már közel voltunk a szigethez kisütött a nap. Szóval gyík módjára kifeküdtünk egy kőre egy tó mellett. El sem hiszitek, de le lehetett venni a pulcsit.

Aztán még  mindig nem tudtuk, hogy hol alszunk, és lassan ránkesteledett. Na jó, ez azért túlzás, mert a nap még mindig nem akaródzott lemenni. Én kinéztem egy hostelt még otthon. Fel is írtam a címet, nosza nézzük meg. Skyewalker néven fut. Akkor röhögtünk egyet, hogy ez milyen már, de arra nem számítottunk, hogy ténylegesen Skywalker hatalmas kinagyított fényképe fogad majd a hallban. Nagyon jó kis hostel. A kertben nagy sakktábla, óriás figurákkal és egy üvegház, aranyosan berendezve. De sajnos nem volt hely számunkra. Akkor elhatároztam, hogy egyszer ide visszajövök!

Megijesztettek, hogy most minden fullosan tele lesz. Elkértük azért egy másik hostel elérhetőségét. Felhívtuk: csak két lánynak van hely. "Hát két lány az van, de van egy fiú is ám.." "Ő aludhat az irodában." Szóval végülis lett helyünk. Az első 2 percben észrevettem egy helyes pasit. Maradhatunk..

Elfoglaltuk Margittal a szobánkat, amit egy öreg nénivel osztottuk meg. Annyira fura, azt hinné az ember, hogy csak fiatalokkal van tele, de rengeteg idős volt. Valószínűleg azért, mert népszerű kirándulóhely. Nem csak azoknak van, akik huszonévesen gondoltak egyet, és országot váltottak, legalább egy kis időre. Nagyon helyes kis hostel, színes szobák, fura tulajdonos. Szóval bevackoltunk, aztán lementünk enni a konyhába. Tele volt franciákkal. Margit nem győzött grimaszokat vágni. Ettünk, aztán elhatároztuk megnézzük a helyi kocsmát. Fullosan tele volt minden a foci miatt.

Megláttunk egy annyira ronda srácot, hogy Margittal elkezdtünk nevetni, mint a tinédzserek.

Először nem volt ülőhelyünk, aztán megláttunk egy asztalt, ahol csak egy srác ücsörgött. Elkezdett velem beszélgetni, addig Margiték is elbeszélgettek. Vicces gyerek, but not my cup of tea. De mit volt mit tenni, Margiték elvoltak, szóval csevegtem vele. Mondta, hogy a haverja elment WC-re egy ideje, nem tudja mi lehet vele. Na mi történt?! persze, hogy az állatronda gyerek csatlakozott az asztalunkhoz, minthogy ő volt a bizonyos haver. Hát persze Margittal nem kellett több, megint elkezdtünk vihogni. Beszélgettünk vele is egy kicsit, aztán elmentek.

Eljött az ideje a lányos beszélgetésnek. Összevesztünk, aztán kibékültünk, és elmondtuk egymásnak ami kb egy hónap alatt történt velünk, mert semmit nincs időnk megbeszélni mostanában. Marcus addig nyomogatta a telefonját. Így mentek a dolgok, jó, jó a kirándulás, de néha azért egy valaki egyedül marad. Nem volt veszekedés, vagy sértődés belőle, de akkor is jobb lett volna, ha valaki velünk tart. Visszamentünk a hostelbe. Helyes srác a nappaliban. Én még nagyon nem voltam álmos, és Margitékat is egyedül akartam hagyni, szóval mondtam, hogy elmegyek a könyvemért, és leülök olvasni a itten. Úgy tettem. De nyuszi voltam, és nem mertem hozzászólni. Mármint csak hülyeségeket beszéltünk. De mindig szélesen összevigyorogtunk a mondat után. Francia..

Elmentem aludni. Öreg néni ordibált álmában, aztán hajnalok hajnalán felkelt egy kicsit, cukrot szopogatott hangosan stb. Margo 6 körül megjelent. Nem sokat aludtam. Mondjuk volt min agyalnom, mert infókat kaptam az otthoniakról, ki melyik hol van, kivel futott össze. A londoni srác is írt, nem-e vagyok Londonba. WÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

De meglepően nem borított ki semmi, csak agyaltam egy kicsit, de nem fáj semmim, és nyugodt maradtam.

Reggel mikor felébredtünk Margittal röhögtünk egy sort, elmeséltük a maradékot, mi történt még. Pl tegnap este: VELEM SEMMI!

Marcus már várhatott egy ideje, mert kb 8-kor el kellett hagynia az irodát. Lementünk megkeresni. Hát nem volt sehol. Megkérdeztük a tulajdonost: "Mikor legutóbb láttam még zuhanyzott." Ez egyszerre volt megnyugtató és bizarr.

Férfi utitársammal elindultam kávét keresni. Kb fél óra kutakodás után megtaláltunk egy kávézót. Addig Margo meg is reggelizett. Feltűnt a francia éjjeli bagoly is egy kicsit később. Lassan mindenki elhagyta a konyhát, és tovább állt, vagy csak elment kirándulni. Javasoltam Margitnak menjen el az üvegekért, hogy megtöltsük vízzel. Marcus is lelépett valamerre. Egyedül maradtam a sráccal megint. No akkor kezdjünk már el beszélgetni.. Megkérdeztem, sokáig maradt-e fenn tegnap este. Mit csinál itt. Mi mit csinálunk itt things like that. Jó volt, mert láttam, hogy akart beszélgetni. Mikor megtoppatam  a kérdezésben, ő kezdett faggatni. Kiderült, hogy egy hónapja van Skóciában, és még egy hétig marad. Stoppol. Egyedül jött. Nincs konkrét terve. Nekünk se. "Ha gondolod, tarts velünk." "Miért ne?" "De 10 percen belül indulunk." "Hát akkor nem, még használnom kéne a gépet, mert hírt kell hallatnom magamról." Worth a shot.

Kimentem a kocsihoz, és mondtam Margitnak, hogy majdnem lett egy utasunk. Ezt nem hagyta annyiban. "Hívd el mégegyszer!!!!" "Dehogy hívom!" "Akkor majd én, nézd már ott áll a csomagjaival a hostel előtt." Odament, meggyőzte, nem kellett nyözgetni nagyon. :)

Mosolyogva csatlakozott hozzánk. Na akkor mi legyen: Skye egész nap, és a nap végén Aberdeen, szóval akkor kitesszük valahol Keliget. Igen, ez a neve. Margit elnevezte Josefnek, hogy egyszerűbb legyen. Egyik példa a női megérzésnek, hogy igazából emberünknek ez volt a második neve.

No itt folytatnám máskor, mert elszaladt az idő, és nekem mennem kell a gyerekekért. Amúgy gyönyörű idő van, el sem hiszitek, de leégtem. Mármint minden kontextusban: nincs pénzem, és piros a bőröm. Kb 20 fok van amúgy a bbc szerint. Gyönyörűen süt a nap. Két kutya megtámadott roppant aranyosan. Bár mindig ilyen idő lenne itt!!!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://feelinggood.blog.hu/api/trackback/id/tr305218312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása