Nagyon nem vagyok jó hangulatomban, nincs is kedvem írni, de el fogom felejteni a történteket. Ma találkoztam két kedves barátnőmmel. Az volt a furcsa, hogy ennek ellenére egyedül Ailsa vette észre, hogy nem vagyok jól. Azt mondta aggódik. Neki sem volt jó napja. Elmesélte, hogy most valamiért nem szeretik az osztálytársai. Nem is tudja mi lenne vele, ha én nem lennék.. Annyira édes volt. Felvidított egy kicsit. Amúgy nem kell aggódni, csak magánéleti hullámvölgyben vagyok.

Tegnap találkoztam Esztivel. Már nagyon rég találkoztunk. Elmeséltem mi történt velem az elmúlt két hétben. Azt mondta, hogy könyvet kéne írni az életemről. Vagy elég lenne csak egy napomról. Mással egy év alatt nem történik ennyi minden.

Fárasztó volt a hetem, mert halloween bulikban voltam. Markus, egy német ismerősünknek itt voltak a barátai, akiket volt szerencsénk megismerni. Nagyon jó kis társaság.

Lehet, hogy leírom majd később a szombati szürreális élményeimet. De most nagyon későre jár, és nem akarok belekezdeni.

A csokihét úgy telt, hogy nagyon nem tartottuk be Margittal. Egyszer, mikor találkoztunk angol órája után. A szendvicsük után elővett egy nagy szelet műzlit, csokidarabokkal. Na mondom... Ez a desszert?? Irult-pirult, hogy igen, tudja, hogy ez egy kicsit csalás, de ha mondom, hogy nem megengedett, akkor ez lesz az uccsó. Mondtam, hogy igazából annyit kérnék csak, hogy felezze meg velem. Azóta már megint tömjük a fejünket... Mi lesz ebből..

Ailsa tanított egyik nap franciául. Ő sem tud nagyon, csak pár mondatot. De inkább nem jegyezném meg, amiket mond, mert előtte például japánul tanított, és tudom, hogy abból egy szót sem tud. Nos. Így történt, hogy megkérdezte, hogy hány éves is vagyok: 24. Na azt úgy kell mondani, hogy... "Nem lennél inkább 10? Mert nem tudom a 24 hogy van franciául..":D okééééé

Linda nincs itthon. Cam szemtelen volt, mikor elindultunk a gymbe. Rámordított tiszteletlenül. Anyjával is szokta, én is az enyémmel. Nem volt meglepő. Csak nem szeretjük. Visszaordítottam rá. Kiakadt. Én is. Aztán elejét vettem a nagy morcinak. Megöleltem, hogy nincs harag. Meg is enyhültünk. Hogy néha a legegyszerűbb megoldás az ölelés.. A gymbe nagyon jól elvoltak. Alig akartak haza jönni. Összebarátkozott Ailsa egy kislánnyal. Anyukája utána megkérdezett, hogy minden szerdán vagyunk-e. És hogy mi a nevem. Nem láttam szemüveg nélkül, hogy rám néz, így visszakérdeztem. Mondta, hogy igen, mivel a gyerekeink (!!) barátok. Mondom Dóra. Erre a férje felkapta a fejét: magyar vagy???? Yes:D És angolul válaszolgattam egy darabig, mert az agyam nem akart átállni. Kérdezte mit csinálok itt. Aupair, de amúgy vegyész vagyok. Nem tudom most miért tettem hozzá, mert amúgy soha nem mondom. Megadta az elérhetőségét, hogy ismer vegyészt, meg munkaközvetítőket (pedig nem is mondtam, hogy itt akarok dolgozni), és vegyem fel vele a kapcsolatot.

Mára ennyi. Kidőltem..