Péntek végre!

Megyek Parov Stelar koncertre. Sajnos nem a band jön csak dj. Azért remélem jó lesz. Beszereztem a jegyeket. Egy embert tudtam rávenni, hogy jöjjön velem: Caroline. Marguerite is jött volna, mert neki nagyon is tetszik az együttes, csak dolgoznia kell. :(

Egyik nap iskolába menet Cameronnal találtunk egy műfogsort. Na jó csak a negyedét. El akarta rúgni. Mondtam, hogy neee. Rúgdossuk csak ide, biztonságos helyre, és napi kétszer lecsekkoljuk, hogy megvan-e még. Izgi. Hazafelé szépen belehajtott a kutyaszarba, igazából már másodjára. "Dóra, ha hazamegyünk hozzáfogunk letakarítani. Illetve te:D" Hát köszönöm Cam:) A nagy takarítás közepette kiesett a zsebemből a telefonom egyenesen a letakarított kutyagumiba. Miért történik ez mindig velem??

Valamelyik nap Linda megkért, hogy mossam már le a kocsit. Kicsit kellemetlen, mert ugyan megtettem kb 1-2 hete, de 3 nap alatt megint olyan mocskos, mintha nem csináltam volna vele semmit. Főleg, hogy néha be kell tennem a koszos gyerekbiciklit is a csomagtartóba.. Elvittem tehát egy autómosóba. Mármint csak külső tisztítás céljából, belülről én porszívózóm. Nem olyan drága végülis. 3 font az alap mosás. Ráadásul, ha háromszor oda viszem, akkor 4-re fullosan kitakarítják ingyé. Nem figyeltem mi a prémium, lehet, hogy az már belülről is meg ilyenek. Felhajtottam szépen a kocsimosó elé. Megvártam, míg ketten végeznek, majd odahajtottam a bejárathoz. Akkor látom a feliratot, hogy fizetni a benzinkúton kell, akkor adnak neked egy kódot, amit be kell a kapunál ütni. Bszus. Hogy hajtok ki innen, mikor egyetlen exit lehetőség, ha áthajtok a kocsimosón. Na akkor bénázás a tolatással. Kedvesen velem tolatott a mögöttem lévő kocsi és még 3-an nézték végig az akciómat. Kellemetlen. A benzinkutas közvetlen emberke volt, találgatott, hogy honnan jöttem. Azt hitte Lengyelország. Ezen a héten még kb 5-en tippelték ugyanezt. Megkértem mutassa meg hogy megy ez a dolog, mert most csinálom először. A kocsimosást. Szép tiszta lett. Eltelt kb 2 nap és most ugyanolyan mocskos. Még jó, hogy mondtam Lindának, mert mára már nem látná a tisztítás nyomait.

Egyik héten átmentünk Olához Margittal. Egyszer csak jött egy férfi kitakarítani a lakást. Elkezdtünk beszélgetni. Megkérdezte hova valósiak vagyunk. "áá, magyar?? Nekem is van egy magyar barátom. Lakótársam. Legjobb barátom." Mindenkinek van egy magyar barátja. Általában lakótársak, és legjobb barátok. Egyik este az egyik szórakozóhely doormanje (nem jut eszembe a név, beengedő ember) köszönt rám, hogy jó napot a személyim ellenőrzése közben. Hozzáteszem minden volt, csak nap nem.

1000-szer megkértem gyermekeimet, hogy ne menjenek messzebb, mint ahol láthatom őket. Mindig megszegik. Ma Camet vesztettem el szem elől. Már az utcában voltunk, de itt annyira ágas bogas, választhat még másik utat, hogy onnan kerüli meg a hatalams bokrot, és már nem tudom, hol van. Haza értem Ailsával. Anyjuk kinyitotta az ajtót. Kérdeztem Cam hazaért-e már. Nem. Remek. Akkor vissza. Gyermekem bőgve jön elém. Azt mondta elesett, és fáj a lába, meg eltűntünk. Cam elég hisztis amúgy. Kb lefekszik a fölre, és azt mondja elesett, és persze addig vár, míg valaki oda nem jön. Nagyon igényli a figyelmet. Nem aggódtam, mint mondottam már itt voltunk az utcában. Megesik az ilyen. Kicsit ciki volt anyuka előtt. De nem magyarázkodtam.

Jövő hét hétfő angol!!! El ne felejtsem:)

Na megyek készülődni:)