Ne hariiiii!! Nagyon régen írtam. Mindig akartam, de aztán vagy elfelejtettem, vagy nem volt kedvem. Nagyon rossz hétvégém volt lelkileg, de mostmár nagyon jól vagyok, köszönöm, szerintem jobban, mint előtte, lehet, hogy ez csak a napsütésnek köszönhető, ami annyira ritka itt, és mindenki hihetetlenül boldogan, pucéran szaladgál. Nem kamu!

Ha már itt a pucérkodásnál tartunk... Semmi nem tehette volna more awkward -dá a reggelemet (kérek valakit segítsen ki ezzel a szóval, mert nem jut eszembe a magyar megfelelője) szerencsétlenné, ügyetlenné vagy valami ilyesmi- a reggelemet, minthogy megpillantottam Lindát meztelenül... Úristen annyira ciki volt!! Szóval mondom én, hogy nem kamu!

Vissza a napsütéshez egy kicsit. Idézet Marguerite-től: "De jó ez az idő. Úgy hiányzott a Nap. Esküszöm a Nap jobban hiányzik Skóciában, mint az anyám!" És mennyire igaz, ne szívjátok mellre, de gondoljatok bele! Anyukákkal valahogy kapcsolatot tartotok, skype, levél, telefon. De ha már két hónapja nem láttad a napot!!!! Borzasztó..

Apropó anyu: kevesebb, mint öt nap és meglátogatnak a szülőegységeiiiiiim!!!

Haladjak visszafelé? Friss élmények, tegnap várost látogattam, természetesen egy sörre. Kezdem átvenni a skót fiúk stílusát, elvileg randim lett volna, de nem volt kedvem elmenni rá, szóval reménykedtem nem hív emberünk, és találkozhatok Isabellel helyette, aki nincs most jól (teljesen ugyanolyan béna esetek történnek velünk! néha már ráz a hideg tőle, hogy mennyi az egybeesés. azt hiszem felülmúlta szegény a legbénább randimat. mikor kétségbeesetten mesélte, hogy nem lehet annál rosszabb találka, mikor a srác egy másik lánnyal távozik a helyszínről, és már te bíztatod, hogy go for it, mert itt már nincs esélyed..-megölne, hogy ezt leírtam, de egyszerűen már annyira szar, hogy vicces. 10 percig meg sem tudtam moccanni a röhögéstől és persze nagyon sajnáltam, de együtt derültünk már rajta. Van jogom hozzá úgy érzem, hiszen velem is számtalan béna eset történt, amin együtt röhögtünk szánakozva.) Ismét szürreális este. Rögtönöztünk egy kocsmatúrát, nem tudom hogy, mert nagyon nem akarunk pénzt költeni, ezért is kerekedtünk útnak, hogy keressünk valami olcsóbb helyet. A Bongo club, ahol ingyenes szerdánként a dnb party hamarosan bezárásra kerül. Ezért szerettem volna minél hamarabb eljutni még oda. Most viszont elég zárt körűnek tűnt. Sebaj, vettünk egy sört,- itt volt a legolcsóbb- ettem pár szendvicset meg pogácsa szerűséget, átmentünk egy másik terembe, ahol indiai lányok táncoltak színes ruhákban. Ott szóltak, hogy na akkor most kéne fizetni, ha maradni akarunk. Ekkor leléptünk.

Próbáltam Isat felvidítani, de csak rosszabb lett, mikor múltfoszlányok bukkantak fel az Opiumban ismét. Sebaj.. Megismerkedtünk egy vicces társasággal. Bár kicsit unom ezt a: "Hova valósi vagy?" "Magyarország." Homályos tekintet: "Ühüm" Válts témát, válts témát, mielőtt rájön, hogy halvány lila dunsztod nincs hol van! "És te?" "Mexikó" "Tényleg????" blablablabla

Nagyon későn jöttem haza. Reggel nem voltam biztos, hogy találkoztam ezekkel az emberekkel vagy csak álmodtam. Nem tudom. Le kéne csekkolni a telefonom valami Robie után kutatva..

Szóval így indultam el az angolórámra, ami szokatlanul érdekes és figyelemmarasztaló volt. Ezen kívül majdnem mindenkit sikerült megnevettetnem. Külön-külön. Mostmár 2. lány ajánlotta, hogy menjünk már el valahova együtt. Közeledik egy srác is, aki meghatározhatatlan korú, ugyanis akárhányszor kérdeztem mást mondott.. Azt mondta, hogy a helyzettől függ, meg hogy hol van:)

Gyakoroltuk a kiejtést angolon. Minden fonatikus betűre kellett mondanunk egy példát. Az utólsó volt a hosszú ó. Gyorsan bemondtam, hogy Dóóóóóra!!! Mindenki röhögött, Simon felírta, és onnantól mikor csapatban kellett azonosítani a hangokat innen-onnan hallottam a nevemet, mint komoly fogalom.:)

Elmeséltem, milyen bajba keveredtem a w-m miatt. Ugyanis mi magyarok ezt a hangot furán ejtjük, mivel nem teszünk különdséget v és w között. Kértem egyszer az Ópiumban egy pohár vizet. (Igen, ilyen is szokott lenni, elég gyakran, mikor tudom, hogy holnap dolgozok és szomjas vagyok, vagy csak úgy!!) Szóval hozzá is tettem, hogy jég nélkül légyszi. Nem értettem mi olyan megdöbbentő ebben. Hát én még döbbentem voltabb, mikor kezembe nyomtak egy pohár(!) vodkát. Jég nélkül!

Igyekszem kevesebbet enni mostanában. Visszaszorítani a csokifogyasztásom. Persze semmi változás a testemen, sőőt!! :| Kiábrándító. Nem értem. Pedig már 3 napja majdnem nem ettem csokit..

Persze ilyenkor tud a nagymama meglepni egy 400 g-os tobleronéval.. Még nem bontottam ki, de nagyon figyel.

Nagymama elment kb 2 napja. Nagyon hiányzik. Olyan aranyos volt, és olyan kis természetes. Amikor elment, megölelgettük egymást búcsúzóul és mondtuk, hogy nagyon örülünk, hogy találkoztunk. Utolsó nap még tanítottam pár magyar szót neki, mert majd megy magyarországra. Nem is meséltem, hogy egyszer megkérdezte, hogy lehet eljutni a tescoban a parkon át. Felajánlottam a társaságom, úgyis a városba tartok. Sétáltunk és beszélgettünk. Olyan jó volt. Kifaggattam miért költöztek Canadába. Mert eredetileg skótok.

A gyerekek persze elszoktak tőlem, és nehéz volt velük első nap. Főleg, hogy Linda sem volt otthon. Reggel volt hiszti mindkettő részéről. Akkor ordítottam egyet, hogy elég! Akkor észhez tértek és kezelhetővé váltak. Néha nem értem, hogy ilyen egyszerű..

Múltkor Cam beteg lett, érte kellett mennem a suliba, persze semmi komoly. De ágyba kényszerült. Vittem neki vizet, aztán elhagytam a szobát. Kint meggondoltam magam, visszarohantam és orcájára nyomtam egy puszit. Mikor felébredt bejött a szobámba és megölelgetett.

Ailsa tegnap elmesélte, hogy már első látásra nagyon megszeretett. Családtagjának gondolt:) Néha felhozza, hogy majd ha férjhez megyek, és elhagyom őket.. Mondom nem hiszem, hogy mostanában férjhez megyek, de azt sem, hogy csak akkor hagyom el őket, ha már lesz egy oldalbordám, illetve én valakié. Ailsa három évet adott nekem. Let's see!