Ma konyhában tevékenykedős napom volt. Kinéztem az egyik magazinban egy jó kis receptet, így történt, hogy életemben először jól nézett ki az étel, amit elkészítettem. Mellesleg nagyon finom is. Aztán hazafelé jövet Cam megkért, csináljunk cupcake-et, mert ez a házi feladata. Vagy valami ilyesmi. Szóval hazaérve nekiláttunk a sütésnek.

Mindkettőből kihagytam összetevőket amúgy:D Nem vagyok tökéletes..

Cam adott egy puszit a segítségért. Nem tudom, hogy ugyan mitől volt skót cupcake, de Cam határozottan állítja az esszéjében. Fotókkal dokumentáltunk a munkálatokat és, hogy mindenkinek tetszett az eredmény. Cam készített egyet Davidnek, Ailsa pedig anyukájuknak. Őket is lefotóztuk, ahogy örülnek. Nagyon jó kis összeállítás lett, majd megmutatom valahogy:)

Beszéltem Julcsival, a lánnyal aki Londonba költözött. Nem sokat tud az esélyeimről, de például nagyon jó jegyek kellenek, hogy felvegyenek a doktori iskolába. És persze rohadt nehéz. Utána kéne nézni mennyit értnek az 1-2 éves tanfolyamok. De azok is költségesek. Nem tudom mi lesz..

Tegnap reggel csak én voltam a gyerekekkel. Azt hittem.. Cameronnal volt egy kis vitám a nutella körül. Megsértődve visszaült a TV elé. Ekkor felemeltem a hangom. Aztán eszembe jutott, hogy David valószínűleg itthon van.. Mielőtt elment meg is kérdezte, hogy minden rendben van? Kicsit kínos. Mondjuk szerintem nem, mert legalább látják, hogy nem engedek meg mindent.

Ailsa tegnap mikor ágyba tettem, mondta, hogy szeret, és nagyon örül, hogy itt maradok télig. Meg is puszilt, meg megölelgetett. Annyira kifejezi mostanában, hogy szeret. Cameronnal viszont ma is összezörrentünk, de ezek nem tartnak sokáig, de olyan érzékeny vagyok most, hogy elsírtam magam, persze nem vették észre, mert elszaladt.

Lassan költözünk. Csütörtökön érkeznek a dobozok. Kezdhetünk pakolni. Nagyon várom már:) Mármint nem a felfordulást, de a változást. Legalább valami új.

Elkezdtem tanfolyamokat nézni. És meg is kérdeztük hétfőn Franciscoval, hogy indul-e CAE vizsgára készítő tanfolyam jövőre. Mondta Simon, hogy persze, biztosan, mert azt is ő tartja. Felkaptam a fejem, ránéztem Franciscora kétségbeesett fejjel, amitől egész órán röhögött:D