Szóval beültünk a kocsiba ezúttal már négyen. Átadtam a volánt, és hátra ültem újdonsült utitársunkhoz. Elég jó az angolja ahhoz képest, hogy francia. De azért nekünk persze jobban ment. Próbáltunk beszélgetni, de aztán elfogytak a témák, és csendben maradtunk, vagy inkább hülyültünk - én mindenképp el akartam lopni egy kis birkát, Margo pedig a tűzért lobogott a tengerparton. Nem értett meg mindent, de azért tetszett neki a társalgás szerintem, mert jókat röhögött rajtunk. :)

Egyszer csak megálltunk, és kiszálltam kis barikákat kergetni. Ennyi szarba se léptem még életemben. Azt hittem itt megbánta, hogy csatlakozott. De nem. Ellenkezőleg: mire visszamentem a kocsihoz az a hír fogadott, hogy itt alszunk a szigeten, egy másik hostelben, és emberünk is velünk tart. Javasoltam a Skyewalkert, mert iszonyat jó hostel, és mindenképp vissza akartam nézni egyszer. Nem gondoltam, hogy következő nap már sikerül is. Felhívtuk őket, rengeteg helyük volt így már vasárnap táján.

Körbekirándultuk a szigetet. Nevettünk, szépeket láttunk, elvoltunk. Aztán elkezdtünk fa után nézni. A franciák nagyon lelkesek voltak. Piromániás banda. Találtunk egy kivágott erdőt, onnan felkapkodtunk egy csomó alkalmasnak látszó fát, és megtöltöttük velük a kocsit. Áhh, hogy fogom ezt kitakarítani.. Aztán kaját hajkuráztunk. Nem volt egyszerű így vasárnap egy olyan helyen, ahol a legnagyobb város kb 100 lelket számlált. Végülis találtunk egy benzinkutat, ahol volt bolt, kifogtuk az utolsó csomag kruplit, és összeszedtünk pár cuccot, amit tűzön meg lehet enni.

Megnéztünk még egy utolsó hegyet/tengerpartot/világítótornyot, ami természetesen gyönyörű volt, de még mindig nagyon szeles, és fehős. Aztán elindultunk a hostelhez. Találtunk egy alkalmas helyet tűzrakáshoz. Jó randa volt, de nem akartam vitatkozni. Igazából senki sem akart. Olyan jó csapat voltunk. Mindenkinek volt valami ötlete, amit mindenki elfogadott. Ha kitaláltunk valamit, azt együtt megvalósítottuk és csak örültünk, hogy ez is megvolt. Annyira jó velük utazni, még nem is gondoltam bele, hogy velük soha nem volt probléma abból, hogy két ember nem értett egyet vagy hasonló. Ráadásul egyáltalán nem volt fura, hogy velünk van egy idegen. Nem éreztük idegennek. És olyan volt mint két pár, mert mikor Margiték együtt voltak, akkor velem volt mindig, de rengetegszer volt, hogy Marcushoz csatlakozott, és együtt másztak meg valami hegyet.

Szóval mivel nem volt BBQ-hoz megfelelő eszközünk, így nem tudtuk mi legyen. Én megmutattam a magyar "tűzd a botra és tűzre vele" stylet, de ők nem voltak oda érte. Aztán javasoltam, hogy rakjuk fóliába és dobjuk tűzre, mint a krumplit. Remek, be is csomagoltuk a kolbászkákat szalonnába, belekészítettünk sajtot meg paradicsomot és belehelyeztük a "sütőbe". A pirítósokat megkentük a nachoshoz vett szószokkal. Isteni volt. Úgy faltunk, mint a disznók, egymásra sem néztünk. Mikor már mindenki tele volt, maradtunk még amíg a tűz adott meleget. Néha a pár eltűnt, én pedig beszélgettem Keliggel.

Egy idő után eloltottuk a tüzet, és bementünk a szállásra. Margo nagyon álmos volt, így elmentek Marcussal aludni vagy whatever. Én maradtam emberünkkel, mert mindenképp ki akartam menni az üvegháza. Megmutogattam a zenémet, ő is az övét, kiderült, hogy igencsak hasonló az ízlésünk. Ismerte a lehetetlen előadókat, amiket mutattam neki. Ilyen emberrel sem találkoztam még. Amúgy dnb dj.

Egy idő után azonban elfáradt és nem volt hajlandó angolul beszélni. Az túlzás, hogy nem volt hajlandó, inkább nem volt képes. Ezen mindig jókat röhögtünk, aztán elkezdett tanítani pár francia szót, kifejezést. Bementünk, mert hideg volt, és megnézegettük az asztalon talált magazint. Volt egy hülye beállított kép, amin annyira röhögtünk hogy az nem igaz. Mondott valami francia dolgot, amit természetesen nem értettem. Mondtam, hogy magyarázza meg. Azt válaszolta, hogy kérdezzem inkább meg Margittól holnap.

Szóval elröhögcséltünk egész este, és nem történt semmi. Annyira jó volt a fiú társaság, úgy, hogy csak elvagyunk, elhülyülünk minden további nélkül, és nyilvánvaló, hogy élvezi a társaságom, nem azért jött, mert többet akar.

Másnap tetűlassan összekészülődtünk. Volt egy kis félreértés: mi azt hittük 11-ig csak a szobát kell elhagyni, szóval elmentünk reggelizni, ahol szóltak, hogy már nem kéne itt lennünk. Mi azért megcsináltuk a kávénkat, és kimentünk az üvegházba, ahol annyira meleg volt, hogy a csokik megolvadtak, mi meg kikényszerültünk a ház elé. Akkor még visszament Kelig egy másik kávéért, megint jeleztek, hogy inkább menjünk máár. Azért belopakodtunk még WC-re stbstb. Inkább vicces volt, mint bosszantó. Mindig udvariasan mondtuk, hogy annyira jó ez a hely, nem akarjuk elhagyni. Ők röhögtek, és segítettek nekünk kiválasztani a maradék útvonalat.

Megnéztünk még egy tündér fürdő nevezetű dolgot. Gyönyörű. Mentünk a kis patak mentén, ami szép formákat vájt a sziklába. Margo és Marcus nem bírták tovább, fehérneműre vetkőztek és.....

beleugrottak az péniszzsugorító vízbe. Mi csak csóváltuk a fejünket a parton.

Visszafelé úton elmondtam Margitnak az összes francia tudásom, le volt nyűgözve. Mármint nem azért, mert nem volt semmi különös, csak hogy többet tanultam egy idegen francia sráctól egy éjszaka alatt, mint tőle 9 hónap alatt.

Lassan elhagytuk a szigetet, és úgy volt, hogy ott kitesszük emberünket. Kiválasztottak egy falut, és úgy is tettünk. Annyira rossz volt. Mintha egy régi barátomtól kellett volna elválnom, de nem is tudom megmondani neki, mert hülyén venné ki magát. Elkértük egymás mailcímét.

Gondolom kihagytam egy csomó dolgot, amit majd leírok később, ha eszembe jut. Összegészében egy nagyon jó kis kirándulás volt. Furcsa volt visszarázódni a hétköznapokba. Főleg, hogy olyan jó idő van, hogy mindig kimegyek valami parkba, vagy legalább el otthonról, és alig látom őket. De ma elég sokat voltam velük. Ailsa agyonra ölelgetett, hogy mennyire szeret. De vannak ilyen időszakai. Mindenkit szeret. Ma amúgy nem csak 2 gyerekem volt, hanem még pluszba kettő. És annyira jó volt, mert én beszéltem le a szülőkkel/nagyszülőkkel a gyerekcserét.

Cam megint ráütött a fenekemre reggel. Már kezdtem aggódni, hogy a végén még le kell vele ülnöm beszélni. Aztán ma átölelt Ailsa az ágyamon, és kb a fenekemen feküdt, és elkezdte ütögetni.. Na szóval ez nem nemi dolog, úgy néz ki a seggem ellenállhatatlan.

..ul nagy..

Ma este is gyerekfelügyelet volt. De nem is baj annyira, mert nincs pénzem. Nem tudom a Londonnal is mi legyen. Megvegyem a jegyet, aztán meglátjuk Prof Asshole ott van-e? Vagy várjak szeptemberig...