75. nap
2011. október 28. írta: Dorothy2

75. nap

Tudjátok milyen régóta áhítozom arról, hogy egy skóttal hosszasan beszélgetek. No ez is beteljesedett. Volt akcentus, de azért megértettem, nem kellett olyan sokszor visszakérdeznem. Na de előbb picit a családról:

Nagyon jók voltak tegnap a gyerekek. Reggel azonnal mentek fogat mosni, délután pedig hosszasan játszottak a parkban, hazafelé pedig jól elbeszélgettünk, mert Cam-nek jó kedve volt. Elmeséltem nekik, hogy Magyarországon nincs halloween (még), mi csak a november 1-ét "ünnepeljük". Cameron izgatottan mondta, hogy akkor ez az első halloweenem:) Itt megkóstolhatom milyen. De irigy vagyok rájuk, mert ők kapnak ingyen csokikat. Cameron nagylelkűen felajánlotta, hogy majd ad az övéből. Ailsa is gyorsan csatlakozott:)

Este halloweeni bulijuk volt, mármint szerintem csak ilyen felvonulás. Kölcsön adtam kisméretű seprűmet, amit a saját jelmezemhez vettem:) Apropó délután bevásároltam a többi kelléket: boszisapi, csíkos harisnya). Boszi leszek hétfőn. Közben kiderült, hogy szombaton.

Este Ola meginvitált egy helyre, hogy találkozzak skót emberekkel: a barátja munkatársaival. Vállalati party volt, szóval a hely egy részét kibérelték, minket ugye nem engedtek be  a zártkörű partyba, ők pedig természetesen nem akarták elhagyni a helyet, ahol a cég fizette fogyasztásukat. Szóval skótokkal nem találkoztam, viszont megismertem két új lengyelt. Nagyon rendesek. A hely neve egyébként Frankenstein. Olyan díszlet volt, hogy ihaj. Éjfélkor a szörny felénk ereszkedett, felült szétnézett, majd vissza. Kevesen voltak aránylag és így volt hely bőven táncolni. Az emberek nem különültek el egymástól,  olyan volt mint egy nagy osztálybuli. Kiszúrtam három embert, akik olyan hülyén táncoltak, mint én. :) Mármint itt már Dóra mozgásnak hívják azt a táncot, mikor kiteszem a kezem, és lengetem az alkarom. De eltűntek míg wc-re mentem. Mikor bezárt a hely Ola és két lengyel srác (az egyik Ola barátja) pürék voltak, és hazamentek. Viszont Bartosz még nem akart és én sem. Végül megintcsak az Opium nevű lassan törzshelyemmé váló, láb- és izzadságszagú helyen kötöttünk ki. Nem voltak sokan hál istennek, így nagy téren tudtam ugrándozni a rockzenére. Apropó, mikor bementünk megláttam a 3 ismeretlent (egy lány és két fiú). Odamentem és mondtam, hogy hát ide tüntetek el:D Nem vagyok benne biztos, hogy emlékeztek ki vagyok. Beszélgettünk: Ausztáliából jöttek, csak utazgatnak, bejárják a világot, vasárnapig maradnak. Ok, mi felmentünk a tánctérre, később ők is csatlakoztak. Bartosz szerintem nem szereti a rockot (talán említette is, hogy ő techno-párti). De nem zavart, folytatódott az osztálybuli: egy lány rögtön odajött hozzám, hogy csináljak úgy, mintha vele lennék, mert le akar rázni valakit. Ez most félreérthető volt, szóval mint egy haverja, nem párja. Okéé??? Néha rá-rá pillantottam Bartoszra, hogy minden rendben-e, és őrzi-e még a cuccaim. Egy lánnyal beszélgetett. Kicsit aggódtam is, hogy mi lesz így a barátnőjével, de nagy fiú már, és végülis csak beszélgettek. Egyszer láttam, hogy elindul kifelé, odamentem,  mutogatta, hogy kimegy cigizni. Ok. Addig leülök. Megkerestem a táskám..oppááoppááoppáá várjunk csak. Mondom keresem a táskám. Keresem.. Keresem.. Hol a ydxkfndskfvhesuidhfvs van a táskám?? Bartosz azonnal visszafordult. Nem találtuk. Mondta, hogy csekkoljam le a lány wc-t, mert lehet, hogy a lány volt, akivel beszélgetett. Pont összefutottam vele az ajtóba. "Can I check your bag?" A fura az volt, hogy nem lepődött meg, hogy át akarom kutatni. Magyarázott valamit, hogy mindjárt, de meg kell találnia egy barátját, közben pedig caplatott lefelé a lépcsőn. Részeg volt szerintem, legalábbis nem volt tiszta a szeme. Közben zavarban is voltam egy kicsit, hogy lehet, hogy most vádolok meg egy ártatlant, és nekem milyen érzés lenne, ha egy idegen oda jönne, és bele akarna túrni a táskámba. Így majdnem hagytam elmenni, de Bartosz utánam jött, és megállította a taxit, amibe már épp beszállt a lány. Megnéztem a táskát.. Valahogy nem tudtam elhinni, hogy "ez az én cuccom", mikor kiforgattam belőle a táskám, a kekszem, amit előtte vettem (két csomagot, mert úgy olcsóbb, igen, tudom, hogy nemeszekcsokit hét van, ezért próbálom sóssal pótolni, tudom hogy ez csalás..:)) és a pulcsim.  A lány el akart szaladni. Megragadtam a pulcsiját, a taxis elhúzott.. Nice.. A csaj rugdosott, karmolt, nekem pedig hirtelen eszembe jutott minden csúnya szó, amit tudok angolul. Bartosz hívta a rendőrséget. Visszarohantam a helyre a kabátomért, bár nem fáztam, annyira ideges voltam. Arra azonban volt még eszem, hogy megkérdezzem a hármas fogatot, hogy nem-e jönnek ki velem szombaton is. Elkértem a lány telefonszámát, majd kontaktolunk.

Nem tudom, hogy hozzánk jöttek-e ilyen gyorsan, mert épp elintéztek egy másik embert is. Szóltunk nekik. Elvitték a lányt. Minket pedig kifaggattak. Szóval így történt a hosszas beszélgetésem egy skóttal... Még jó, hogy előtte csak teáztam a barátaimmal, és mindent el tudtam szépen mesélni. ;) Mikor kérdezte, hogy mi volt még a táskámba rájöttem, hogy a kulcsom basszus.... Most mi lesz?? Nem tudok hazamenni.. És holnap nem tudok dolgozni... Úristen mit fog szólni Linda.. Kérdeztem, hogy nem-e mehetek velük most a rendőrségre. Mondta, hogy sajnos nem. Aztán valahogy meggondolták magukat, biztos lett hely, és elvittek engem és Bartoszt. Útközben lerendeztek egy epilepsziást. Sűrű nap.. Míg vártunk az őrsön, leellenőriztem az irataim. Megmutattam a lengyel srácnak is. Elhívtam őt és a barátnőjét is a szombati partyra. Addig visszajöttek a rendőrök: visszakaptam a kulcsom!!!!:D És a másik kekszem:D Meg is kínáltam őket gyorsan. Mindennek kérdezték az értékét. Röhögtünk, hogy mennyi lehetett a keksz:D Nem akartam kifejteni, hogy kettőt vettem, mert úgy olcsóbb volt:) Viszont a nagyon kedves lány lenyúlta 5 fontomat, de az legyen a legkevesebb.. A nagy pénzt mindig egy másik rekeszbe tartom, és arra nem jött rá a liba. Kérdezték, milyen messze lakok, hívjanak-e taxit. "Nem kell, köszi, mindig gyalog megyek." "Áhh elviszünk." Így történt, hogy a rendőrök egyenesen az ajtómig vittek. Nagyon kedvesek voltak, gyors ügyintézés. 10/10 pontot adok.

De tanultam az esetből: nem lehet elég figyelmes az ember. Mindig a cuccom mellett táncolok, és 10 percenként leellenőrzöm minden benne van-e a táskámba, mert nem hiszek a szememnek, és gyorsak tudnak lenni a kis férgek. Most csak azért merészkedtem messzebbre, mert Bartosz ott ült végig. Viszont nem számítottam rá, hogy a fiúk annyira naivak, ha megöleli egy lány, akkor az nem feltétlenül azért van, mert közeledni akar. Máskor csak egy személyit viszek, kulcsot és pár fontot, amit becsúsztatok a zoknimba.

Este kaptam egy sms-t Bartosztól, hogy "ne aggódj én nyúltam le véletlenül a jogsit, mikor ellenőrizted az irataid, eltettem a sajátommal együtt, majd viszem szombaton":D

A bejegyzés trackback címe:

https://feelinggood.blog.hu/api/trackback/id/tr1005218258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása