Lehetséges, hogy ilyen régen írtam??

A héten elkezdtem szervezkedni. Tetű lassan, de talán haladok a dolgaimmal. Lesz bankkártyám. Az egyik bank még mindig nem fogadta el a papírjaim. Átmentem a szemben lévőhöz, másnapra kaptam időpontot, 4 napon belül meglesz a bankkártya. Tegnap felhívtam az otthoni bankomat, hogy megváltoztatnám megint a levelezési címemet, mert a Magyar Posta Zrt nem tudja kiküldeni egyetlen számlakivonatomat sem 3 hónap alatt. Önéletrajzot kéne még írni. Nyelvsulit találni..

Jövő héten a national insurance number intéződik, ha minden igaz. Viszont ami teljesen kiment a fejemből, hogy eurót kéne váltanom. Írországban ugyanis nem font van. Hupsz.Hihihi

Hétfőn lemostam a kocsit. Életemben először. Persze, segítettem már kocsit mosni, de először csináltam egyedül. Most már tudom mit érez anyu, mikor csillog-villog az autó, és senki nem dicséri meg, majd fél nap múlva hat mocskos talp teszi tönkre félnapos munkáját.

Lindával nagyon jó kapcsolatban vagyunk mostanában. Eljött velem a bankba, de nem sikerült, csak időpontot kérnünk (a többit egyedül intéztem:)). Miután ezt sikeredett, és lehülyéztük a másik bankot, különváltak útjaink. Odahajolt és adott egy puszit. Ehh mondom:D Én meg még el is húzódtam, hogy most mi van:)

Hétvégém gyorsan eltelt megint. Semmi izgalmas nem történt igazából. Pénteken annyira teleettem magam Oláéknál, hogy hánynom kellett. Csak gratulálni tudok magamnak. Nem is tudtam élvezni a buli hátralévő részét. Lengyel ismerősünk lengyel ismerősei jöttek látogatóba. Olyat főzött amúgy a lány, hogy majdnem sírtam. Én ilyet még nem ettem. Csodálatos volt. Receptet akartam kérni, de azt mondta, hogy mindent csak úgy fejből és szemmértékkel csinál. Másnap még mindig fájt a gyomrom, és az azutáni napon is. Szombaton őrült estét terveztünk a lányokkal, ami csendes merengésbe fulladt. Négyen voltunk: Caroline, Marguerite, Mireia. Utóbbit előző nap rúgták ki.. Illetve pontosan nem tudom mikor, de már az új családnál volt. Hál' Istennek az ügynökség nagyon gyorsan szervezkedett. A család nem szólt neki egy szót sem, hogy nem akarja tovább alkalmazni. Kedvesek. Elvileg az volt a probléma, hogy nem jól beszél angolul. Csak nem értem, hogy ez miért most baj, mikor itt van már kb 2-3 hónapja, és szerintem nagyon sokat fejlődött. Persze néha nem tudom eldönteni, hogy mennyit, mert bólogat, meg mosolyogva konstatálja a hallottakat, aztán pedig rákérdez ugyanarra a dologra, amit az imént magyaráztam el.

Olát is kifaggattuk, mit mondott az anyuka, miért nem alkalmazza tovább. Elvileg már 2 hónapja próbálnak eladni egy házat, és nem sikerül. Kifutottak a pénzből. Elvileg.. Aztán lehet, hogy az indok a munkaórákat illető múlt heti veszekedésből fakad.

Mai napom Esztivel töltöttem. Vissza akar menni Magyarországra. Nem talál munkát. Otthon meg mindene megvolt. Kivéve a barátját. Nehéz döntés, de ha itt nem boldog..

Már régóta ki akarom próbálni a mogyoróvajat csirkével. Kerestem receptet, de általában fele nem volt meg az összetevőknek. Nem baj, lesz ami lesz. Ti, olyan finomat rottyintottam össze, hogy csak néztem magamra, hogy ezt valóban én?? Aztán desszertnek morzsasüti. Azt is ugyanígy. Az alap megvan, akkor mondjuk legyen banán, egy kevéske csoki, meg müzli. Isteni lett.  Még a végén megtanulok főzni:)

Este Linda átment az exférjéhez, hogy beszéljen a gyerekekről. Egyedül lettem hagyva megint velük. Ahogy kilépett az ajtón, Ailsa letámadott, hogy velem akar valamit csinálni. Nincs kedve tévézni. Na jó. Mit. Valamit az unokahúgomnak. Édi, hogy gondol rá. Elkezdtünk rajzolni. Csakhamar betelepedett Cameron is a szobámba. Még elektromos ketyerékkel. Aztán: "én is rajzolhatok veletek?" "Persze." Hatalmas rajzparádét csaptunk. Egyszer Ailsával kellett rajzolnom Camnek, aztán fordítva. Mikor fiammal rajzoltam, kiadta az utasítást, hogy kislányokat rajzoljak. Mikor végeztem egyel, elismerően pillantott rám. Ha látnád, hogy rajzol tesóm.. Megkérdezte mit hallgatok. Magyar zenét. (Hiperkarma.) Gyerekeknek nagy érzéke van, ahhoz, hogy belekérdezzenek: most mit énekelt? épp azt énekelte: miért nem vagy boldog?

Szerintem tetszett neki a zene.

Ailsa elkezdte mondogatni, hogy éhes. Mit szeretnél? Almát? Cameron azonnal rendelt egy almát. Ailsa sajtot. Én is. Betelepedtünk az ágyamba, bebújtunk a takaró alá,  zabáltuk az almát a sajttal és tévéztünk. A rajzolt cuccok és a rengeteg cerka a földön. Olyan jó volt. Erre a képre jött haza Linda. :)

Hiányzik a kifli.. Anyu, kiflit kérek, ha hazamegyek!! Tejföllel. Meg mákos valamit!! Jah, az lesz, mert karácsony.

Már csak egy hónap és jövöööök!!:)