Jó régen írtam már. De esküszöm kb négy napja szándékomban áll.
Először is, angol tanfolyam: múlt hét kedden egy visszajelzést kellett adnunk, mégis hogy tetszik a tanfolyam ésatöbbiésatöbbi. Egymásra néztünk, és elkezdtük körmölni a panaszokat. A gond akkor kezdődött, mikor a jó dolgokat kellett volna megjegyezni.
Simon megkapta az értékelést, és igyekszik változtatni. Szóval mostmár kevesebbet szöszmötölünk a taktikával, és gyorsabban haladunk. Hál' istennek majdnem minden órára kell egy kis levelet, esszét valamit írni, így azt "lelkesen" csinálgatom, és mindig igyekszek új kifejezéseket használni, meg alaposan utánanézni, mit lehet még kihozni a dologból. Jó, mert Simon mindig alaposan átnézi, kijavítja, és tanácsol. Látom, hogy miket rontok el mindig. Pl az if-es mondatokat. Mostmár megnéztem, és igyekszem gyakorolni, de még mindig nem megy.
Nagymamit nagyon szeretem. Annyira kis aranyos, és mindig beszélgetünk. Vele nem érzem annyira, hogy jajj elnézést, hogy együtt vagyunk a konyhába, nem zavarlak, elpakolom a cuccaim. HAGYD MÁR ABBA!! A te házad... Így csak úgy érzem magam, hogy egymás útjában vagyunk. És pl ezért is szaladok fel a kajámmal a szobába. Mondjuk amúgy is szeretek kuckósodni, szerintem ezt a régi lakótársaim megmondhatják;)
Vacsorát mindig külön fogyasztom, mert a gyerekek 5-kor esznek, ami nagyon korai nekem, Linda pedig a barátjával később, gyertyafénynél. Elég hülyén jönne ki, ha csatlakoznék a kis szendvicsemmel. "Shall I light the candle?" Tegnap azonban mama is velük evett, szóval odaültem. Meglepődtek, de szerintem örültek.:) Beszélgettek velem, és megkínáltak csokival!!! Tegnap ugyanis itt anyák napja volt.
Gyerekekkel nem sok kapcsolatom van mostanság, hétvégén az apjuknál voltak, és mama is sokat segít, szóval én csak rövidkét vagyok velük, aminek örülök, de a tegnap reggeli eset nagyon nem tetszett. Megkérdeztem Ailsát milyen volt a hétvégéje. "Semmi különös." "Mit csináltál?" "Nemsok mindent." "Miért?" "Az nem a te dolgod"... Hát akkor jól van...
Egyik nap csörgött a telefon. Vártam, hátha valaki felveszi, én nem nagyon szeretem. Aztán végülis felvettem a szobámban, mert még mindig csörgött.
- Hallo?
- Hallo?-válasz
- Hallo?
- Hallo?-válasz
- Hallo?
- Hallo? Dóra, te vagy az?-válasz
-Igen:D:D:D:D
-:D:D Akkor leteszem.
Az eredeti hívó már rég letette, szóval mire felkaptuk, csak mi maradtunk vonalban a mamival, persze ez nagy kavart okozott:)
Pénteken elmentünk egy kínai étterembe a lányokkal. Büfé stílusú volt, mint a Trófea. Tehát befizetsz egy összeget, és eszel, amíg a gyomorkapaciásod engedi.:) Isteni volt!!!
Egész hétvégén üldözött a múltam. Péntekről inkább nem is beszélnék, de szombaton összefutottam azzal a sráccal, akivel a nagyon béna randim volt. Nem tudtam akar-e beszélni velem, így csak biccentettem és tovább indultam. De megállított. Megkérdeztem, hogy tulajdonképpen én voltam a szemét, hogy elhívtam valahova hétvégére aztán soha nem hívtam fel a részletekkel, vagy ő is úgy volt vele, hogy jobb ez így. Megbeszéltük, hogy életünk legszarabb randija volt. Aztán 10 percig figurázta, hogy öntöttem le mindent sörrel. De egyszercsak kicsusszant a sör a kezéből és beborította vele a mellettünk álló lányt, és annak összes cuccát a masszív mennyiségű nedűvel. 15 percig magyarázkodott, és bocsánatért esedezett, iszonyatosan szégyellte magát, én pedig élveztem minden pillanatát, a falnak dőlve röhögtem, majd mikor újra rámterelődött a figyelme, megszólaltam még mindig széles mosollyal, elégedetten: "Welcome to my world!" - "Isten hozott a világomban!"
Azt mondta, hogy az angolom sokkal jobb, mióta nem találkoztunk. Hihihi
Ma kaptam egy levelet egy magyar aupairtől, aki Birginham környékén lakik. Szeretne Skóciába látogatni, és szállás, élelem, jó ló után érdeklődött. Felajánlott ingyé szállást, ha én is mennék. Szeretettel várom:)
